Táppénz kalkulátor Béta

Az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik, és társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett — jellemzően a munkaviszonyban állók, a tartós megbízási jogviszonyban dolgozók, valamint az egyéni és társas vállalkozók. Nem jár táppénz, ha a keresőképtelenség a biztosítás megszűnése után kezdődik, és a keresőképtelenség alatt megszűnő jogviszony megszűnését követő naptól sem; nem jogosult a járulékfizetésre nem kötelezett egyházi személy, az álláskeresési támogatásban részesülő, és a kiegészítő tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas sem. Előzetes biztosítási idő nem feltétele a jogosultságnak, de a táppénz legfeljebb annyi napra jár, ahány napot a biztosított a táppénz első napját megelőzően folyamatosan biztosításban töltött (legfeljebb 365 napra), és a mérték is ettől függ: 730 napnál 60, alatta 50 százalék.

A táppénz a naptári napi átlagkereset 60 százaléka, ha a biztosított a folyamatos biztosítási időszakban legalább 730 biztosításban töltött nappal (két évvel) rendelkezik, egyébként 50 százalék. Ha a 730 napot a táppénz folyósítása alatt éri el, attól a naptól 60 százalék jár. A 730 napba a biztosítás szünetelése — például a fizetés nélküli szabadság — nem számít bele, akkor sem, ha a biztosítás a 30 napos szabály szerint folyamatos marad. Kórházi (fekvőbeteg-gyógyintézeti) ápolás napjaira — a biztosítási időtől függetlenül — mindig legfeljebb 50 százalék jár. Üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a mérték 100 százalék, úti baleset esetén 90 százalék, az első naptól. Saját betegségnél és GYÁP-nál van napi felső határ: a táppénz egy napra eső összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének harmincad részét, 2026-ban 21 520 forintot — ez a CSED-del ellentétben ennél a két fajtánál minden esetben érvényesül, függetlenül a mértéktől. A táppénzmaximum szabályait viszont a baleseti táppénzre (üzemi és úti baleset esetén is) nem kell alkalmazni — ott nincs napi felső korlát.

Saját betegségnél és GYÁP-nál ugyanúgy, ahogy a CSED és a GYED esetében: a táppénzre való jogosultság kezdőnapját megelőző év január 1-jétől a kezdőnapot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig tartó irányadó időszakból visszafelé kimérnek 180 jövedelemmel ellátott napot, és az ezekre eső, bevallott — társadalombiztosítási járulékalapot képező — jövedelmet elosztják 180-cal. Ha nincs meg a 180 nap, de 180 napnyi folyamatos biztosítás mellett van legalább 120 napi jövedelem, abból számolják; ha 120 nap sincs, de a 180 napi folyamatos biztosítás megvan, a legalább 30 napi tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem napi összege az irányadó, minimálbér-összevetés nélkül (Ebtv. 48. § (3)). Csak ha a 180 napi folyamatos biztosítás sincs meg, akkor a minimálbér harmincad része a napi alap — kivéve, ha a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem ennél kevesebb, mert akkor az (48. § (4)). Az üzemi baleseti táppénznél (Ebtv. 55. § (7)) más a döntési logika: nincs minimálbér-alapú ág — 180 nap hiányában egyenesen a legalább 30 napi tényleges jövedelemből, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem harmincad részéből számolnak, minimálbér-összevetés nélkül.

Igen, de csak külön kérelemre — hivatalból nem, és a döntés sem hívja fel rá a figyelmet. Alapesetben a táppénz és a baleseti táppénz összegét kizárólag a jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony jövedelméből állapítják meg. 2026. január 1-jétől az Ebtv. 39/A. § (1a) bekezdése — az Alkotmánybíróság 12/2025. (X. 20.) AB határozata nyomán — lehetővé teszi, hogy a jogosultság kezdete előtt megszűnt biztosítási jogviszonyban bevallott jövedelmet is figyelembe vegyék, ha ez magasabb ellátást eredményez; ez valamennyi egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra és a baleseti táppénzre is vonatkozik. A kérelmet csak az érdemi döntés után lehet benyújtani, a döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül. Táppénznél és baleseti táppénznél a kifizetőhely rendszerint nem hoz alakszerű határozatot, ezért a határidő a táppénz első utalásának napjától, postai utalásnál az ellátás kézhezvételétől számít; a határidő után beadott kérelmet visszautasítják. Ilyenkor az irányadó időszak a megszűnt jogviszony kezdetétől (legkorábban az előző év január 1-jétől) indul, és valamennyi megszűnt jogviszonyban a számítási időszakra bevallott jövedelem beszámít. Ha így magasabb napi alap jön ki, a döntést határozattal módosítják; ha nem, a kérelmet elutasítják, és marad a korábbi összeg. A kifizetőhely a megszűnt jogviszony jövedelmi adatait a NAV-tól csak a biztosított hozzájáruló nyilatkozatával kérheti le — teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy elektronikus aláírással; mintája a Magyar Államkincstár honlapján érhető el. Leginkább akkor éri meg, ha munkahelyet váltottál (legfeljebb 30 napos megszakítással), és a mostani jogviszonyból még nincs meg a 180 napi jövedelem, vagy ha közben megszűnt egy párhuzamos jogviszonyod. A kalkulátor csak a fennálló jogviszony jövedelmével számol.

Saját betegség esetén a keresőképtelenség első, naptári évenként legfeljebb 15 munkanapja betegszabadságnak minősül — ezt a munkáltató fizeti, a távolléti díj 70 százalékával, a rendes bérszámfejtés keretében. A táppénz csak ez után, a 16. munkanaptól jár. Ezt a kalkulátor nem számolja: a táppénzre eső időszak első napjaként a betegszabadság kimerülése utáni napot add meg. Üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés és gyermekápolási táppénz esetén nincs megelőző betegszabadság — a táppénz az első naptól jár.

Saját betegségnél és GYÁP-nál a fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórházi) kezelés alatt töltött naptári napokra a táppénz mértéke mindig legfeljebb 50 százalék — akkor is, ha a folyamatos biztosítási idő alapján egyébként 60 százalék járna. Ha a táppénznek csak egy része esik kórházi ápolásra, csak azokra a napokra csökken a mérték, a többire a folyamatos biztosítási idő szerinti 50 vagy 60 százalék marad érvényben. Üzemi baleseti táppénznél ez a csökkentés nem érvényesül: a mérték a kórházi napokon is 100 százalék marad. A kalkulátorban egy vagy több kórházi időszak is megadható, ha az ápolás megszakításokkal történt.

A saját jogú táppénz a biztosított saját keresőképtelensége miatt jár, a fenti 50/60 százalékos mérték szerint. Az üzemi baleseti táppénz üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből eredő keresőképtelenségre jár, mértéke 100 százalék, az első naptól, megelőző betegszabadság nélkül; ha a baleset munkába, illetve onnan hazafelé menet történt közúti (úti) baleset volt, a mérték 90 százalék — ezt a kalkulátorban külön jelölővel lehet beállítani. A gyermekápolási táppénz (GYÁP) a szülő gyermeke otthoni vagy kórházi ápolása miatti keresőképtelensége idejére jár, a saját táppénzzel azonos mérték szerint, de naptári évenkénti napkerettel: 1–3 éves gyermeknél 84 nap, 3–6 évesnél 42 nap (egyedülálló szülőnél 84), 6–12 évesnél 14 nap (egyedülálló szülőnél 28).

Saját betegségnél és GYÁP-nál igen — ez az egyik legfontosabb különbség a CSED-hez képest: a táppénz egy napra eső összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének harmincad részét, 2026-ban 21 520 forintot, a mértéktől (50 vagy 60 százalék) függetlenül. Üzemi baleseti táppénznél (úti baleset esetén is) viszont nincs napi felső határ — a táppénzmaximum szabályait a baleseti táppénzre nem kell alkalmazni, így ott a teljes, korlátozás nélküli napi átlagkereset × mérték szerinti összeg jár, akár a minimálbér-alapú felső korlát fölött is.

Igen: a táppénzből 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget vonnak, társadalombiztosítási járulékot viszont nem — mivel az ellátás maga is a tb-rendszerből származik. A nettó táppénz a bruttó összegből a szja-előleg levonása után fennmaradó rész. A kerekítési törvény (2008. évi IV. törvény) szerint a folyósítás során mind a bruttó, mind a levonás utáni nettó összeget külön-külön felfelé kell kerekíteni a legközelebbi 0-ra vagy 5-re végződő forintösszegre — a naptári napi alapot magát viszont, a megállapításkor, két tizedesjegy pontossággal, e kerekítés nélkül kell meghatározni. Ez fordítva van, mint a betegszabadságnál, ahol a távolléti díj 70 százalékából a teljes, munkabér szerinti közterhet (szja és tb-járulék is) levonják — ezért a táppénz nettó napi összege gyakran magasabb, mint a betegszabadságé, a bruttó napi összeg alacsonyabb volta ellenére is.

A keresőképtelenség tartamára, legfeljebb annyi napig, ahány napot a biztosított a táppénz első napját közvetlenül megelőzően folyamatosan (30 napnál hosszabb megszakítás nélkül) biztosításban töltött, és legfeljebb egy évig, 365 napig. A 365 napba a táppénz első napját megelőző egy éven belül kapott táppénz napjai is beleszámítanak (táppénzelőzmény) — a gyermekápolási táppénz és a hatósági elkülönítés miatti táppénz kivételével. A 18 éves kora előtt keresőképtelenné vált, illetve a tanulmányai után 180 napon belül biztosítottá vált és azóta megszakítás nélkül biztosított személynek a biztosítási időtől függetlenül jár. Az üzemi baleseti táppénz egy évig jár, és egy évvel meghosszabbítható. Méltányosságból a táppénz a 365 napon túl is folyósítható. A kalkulátor a megadott időszakot a folyamatos biztosítási időhöz és a 365 napos kerethez viszonyítva jelzi, de a korábbi táppénz napjait nem ismeri.

A keresőképtelenséget a kezelőorvos (kórházi ápolás esetén a kórház) igazolja. Ha a munkáltatónál működik kifizetőhely, az igazolást ott kell leadni, és a kifizetőhely állapítja meg és folyósítja a táppénzt a bérrel együtt. Kifizetőhely hiányában a kérelmet a foglalkoztató továbbítja az egészségbiztosítóhoz (kormányhivatalhoz); egyéni vállalkozó és a Tbj. szerinti egyéb jogosult közvetlenül nyújtja be. Az igénylésben és a bérügyviteli kezelésben szívesen segítünk.

A kalkulátor a 2026-os szabályok szerint, az adatmegállapító lap logikáját követve számol, és tájékoztató jellegű. A tényleges összeget a kifizetőhely vagy az egészségbiztosító a bevallott adatokból állapítja meg. Eltérést okozhat a betegszabadság pontos kimerülése, a jogviszony megszakítása, az egyidejűleg fennálló további jogviszony, a korábban már felhasznált táppénznapok száma, valamint az, hogy a töredék hónapban pontosan mely napokra esett a jövedelem.