CSED kalkulátor Béta

Az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermek a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül születik. A 365 napnak nem kell folyamatosnak lennie: beleszámít a korábbi, megszakított jogviszonyok ideje, a baleseti táppénz, a korábban folyósított csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj ideje (a diplomás gyed kivételével), a rehabilitációs ellátás, a megállapodás alapján szerzett biztosítási idő, valamint a köznevelési, szakképző vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányokból 180 nap. Ha a biztosítás megszűnését követő 42 napon túl születik a gyermek, akkor is jár az ellátás, ha a szülés baleseti táppénz folyósítása alatt, vagy annak megszűnését követő 28 napon belül történik.

A szülést követő 168. napig a szülő nő helyett jogosult lehet az örökbefogadó nő a gondozásba vétel napjától, a családbafogadó gyám a kirendelés napjától, a vér szerinti vagy örökbefogadó apa akkor, ha a szülő nő egészségi állapota miatt kikerül a háztartásból, elhalálozik vagy a felügyeleti joga megszűnik, valamint az egyedül örökbefogadó férfi a gondozásba vétel napjától. Ezek az esetek a kérelem 5.2. pontjában külön jelölhetők; a kalkulátor a szülő nő két leggyakoribb esetét számolja.

A csecsemőgondozási díj a naptári napi alap 100 százaléka, 168 naptári napra. A naptári napi alapot úgy állapítják meg, hogy a jogosultság kezdőnapját megelőző év január 1-jétől a kezdőnapot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig tartó irányadó időszakból visszafelé kimérnek 180 jövedelemmel ellátott napot, és az ezekre a napokra eső, bevallott jövedelmet elosztják 180-cal. Jövedelem alatt itt a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához az adóhatósághoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet kell érteni — nem a teljes havi bért: ha a hónapban volt táppénz vagy fizetés nélküli szabadság, csak a ténylegesen kifizetett, járulékalapot képező rész számít, a kieső napok pedig a napok számából is kimaradnak. A legrégebbi hónap rendszerint félbevágódik: ott a járulékalapnak csak a hiányzó napokra eső, arányos része számít.

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Az anyát 24 hét szülési szabadság illeti meg, és azt — eltérő megállapodás hiányában — úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét essen a szülés várható időpontja elé. A jogosultság kezdő napja ezért a várható időpontot megelőző négy hét bármelyik napja lehet, de legkésőbb a szülés napja; az ellátás pedig legfeljebb a születés napjától számított 168. napig jár (a koraszülött gyermekek esete kivétel). A kezdőnap az irányadó időszakot is kijelöli, ezért a választás az összeget is befolyásolhatja, ha a közeli hónapokban ugrott a jövedelem.

A kérelmet a biztosított a foglalkoztatójánál terjeszti elő — a biztosítás fennállása alatt és a megszűnését követően is —, a „Kérelem csecsemőgondozási díj iránt" nyomtatványon; a gyed iránti kérelem ugyanazon a nyomtatványon együtt is benyújtható. Ha a foglalkoztatónál működik kifizetőhely, a foglalkoztató öt napon belül továbbítja az igazolásokat a kifizetőhelynek; ha nincs kifizetőhely, a kérelem elektronikusan, a SZÜF-ön közzétett Igénybejelentés (EB_IGBEJ_01) űrlappal jut el a kormányhivatalhoz. Egyéni vállalkozó, őstermelő és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személy közvetlenül, elektronikusan nyújtja be a székhelye szerinti kormányhivatalhoz. Szülés előtti igényléskor a várható időpontot a terhesállományba vételi igazolással vagy a várandósgondozási könyv másolatával kell igazolni, a születés tényét utólag az anyakönyvi kivonat másolatával. Ha az ellátást csak a szülés napjától igénylik, kifizetőhelynél a születési anyakönyvi kivonat másolatát kell mellékelni, kormányhivatalnál nem kell további dokumentum.

Igen. 2025. július 1-je óta a csecsemőgondozási díj mentes a személyi jövedelemadó alól, és nyugdíjjárulékot sem vonnak belőle, így a bruttó és a nettó összeg megegyezik. A gyermekgondozási díj (GYED) szintén szja-mentes, abból viszont 10 százalék nyugdíjjárulékot levonnak.

Nincs. A csecsemőgondozási díj a naptári napi alap 100 százaléka, korlát nélkül — magas jövedelemnél is a tényleges kereset arányában jár. A GYED-nél ezzel szemben van plafon: havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

Ilyenkor lépcsőzetes a szabály. Ha a jogosultság kezdőnapját megelőzően megvan a 180 napnyi folyamatos biztosítás, és van legalább 120 napi jövedelem az irányadó időszakban, akkor a napi alapot a 120 napból állapítják meg. Ha ez sem teljesül, a napi alap a minimálbér kétszeresének harmincad része — 2026-ban 21 520 forint —, de ha a legalább 30 napi tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem napi összege ennél kevesebb, akkor az az irányadó. A CSED-nél ez a 21 520 forintos korlát akkor is él, ha a 180 napi folyamatos biztosítás megvan, csak 120 napi jövedelem nincs — ebben eltér a táppénztől és a GYED-től, ahol ilyenkor a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelem korlát nélkül számít. Ha az igénylő a szülést megelőző két éven belül legalább két aktív félévet teljesített nappali felsőfokú képzésben, a CSED nem lehet kevesebb a hallgatói GYED összegénél: 2026-ban napi 7 532 forint (alapképzés), illetve 8 708 forint (mesterképzés, osztatlan, doktori képzés).

Igen, de csak külön kérelemre — hivatalból nem, és a határozat sem hívja fel rá a figyelmet. Alapesetben a CSED összegét kizárólag a jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszony jövedelméből állapítják meg, és a folyamatos biztosítás megszakadása esetén a megszakítás előtti jövedelem sem vehető figyelembe. 2026. január 1-jétől az Ebtv. 39/A. § (1a) bekezdése — az Alkotmánybíróság 12/2025. (X. 20.) AB határozata nyomán — lehetővé teszi, hogy a jogosultság kezdete előtt megszűnt biztosítási jogviszonyban bevallott jövedelmet is figyelembe vegyék, ha ez magasabb ellátást eredményez; ez valamennyi egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra vonatkozik, a folyamatban lévő ügyekben is. A kérelmet csak a határozat után lehet benyújtani, a csecsemőgondozási díjról szóló határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül; a határidő után beadott kérelmet visszautasítják. Ilyenkor az irányadó időszak a megszűnt jogviszony kezdetétől (legkorábban a jogosultság kezdetét megelőző év január 1-jétől) indul, és valamennyi megszűnt jogviszonyban a számítási időszakra bevallott jövedelem beszámít. Ha így magasabb napi alap jön ki, a határozatot módosítják; ha nem, a kérelmet elutasítják, és marad a korábbi összeg. A kifizetőhely a megszűnt jogviszony jövedelmi adatait a NAV-tól csak a biztosított hozzájáruló nyilatkozatával kérheti le — teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy elektronikus aláírással; mintája a Magyar Államkincstár honlapján érhető el. Leginkább akkor éri meg, ha munkahelyet váltottál (legfeljebb 30 napos megszakítással), és a mostani jogviszonyból még nincs meg a 180 napi jövedelem, vagy ha közben megszűnt egy párhuzamos jogviszonyod. A kalkulátor csak a fennálló jogviszony jövedelmével számol.

A gyermek születésének napjától számított 90 nap lejárta után igen, azaz a születés napjától számított 91. naptól — a születés napja az első nap, így az utolsó tiltott nap a szülést követő 89. nap. Ettől a naptól a csecsemőgondozási díj a naptári napi alap 70 százalékára csökken, de folyósítják tovább. A 90 napon belül végzett keresőtevékenység viszont azt jelenti, hogy egyáltalán nem jár az ellátás: nem 70 százalékot kapsz, hanem semmit. Keresőtevékenységnek számít a Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyban és az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka is, kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt; a munkavégzés megkezdését 8 napon belül be kell jelenteni.

Azok a naptári napok, amelyekre a jogviszonyban nem járt jövedelem: táppénz, baleseti táppénz, fizetés nélküli szabadság, igazolatlan távollét. Ezek a napok nem számítanak jövedelemmel ellátott napnak, ezért a számítási időszak visszafelé annyival hosszabb lesz — az adott hónapból pedig csak a tényleges jövedelem kerül be. Ha egy hónap minden napja kieső nap (például egész hónapos táppénz), de mégis van rá bevallott járulékalap — például korábbi túlmunkáért kapott díjazás —, azt az osztószám növelése nélkül hozzá kell számítani a számítási időszak jövedelméhez.

A 168 nap leteltével a gyermekgondozási díj (GYED) igényelhető, amely a napi alap 70 százaléka, a fenti plafonnal. A CSED időtartama egyben biztosítási időnek is számít, és a keresőképtelenség idejére eső szabadság is jár. Az igénylés, az adatmegállapító lap kitöltése és a bérügyviteli kezelés a kifizetőhely, illetve a munkáltató feladata — ebben segítünk.

A kalkulátor a 2026-os szabályok szerint, az adatmegállapító lap logikáját követve számol, és tájékoztató jellegű. A tényleges összeget a kifizetőhely vagy az egészségbiztosító a bevallott adatokból állapítja meg. Eltérést okozhat a jogviszony megszakítása, az egyidejűleg fennálló további jogviszony, a kieső napok jogcíme, valamint az, hogy a töredék hónapban pontosan mely napokra esett a jövedelem.