Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás munkaviszonyra és megbízási díjra — a munkaviszonyi
minimálbér-szabállyal, nyugdíjas és EGT-s mértékkel, és azzal, hogy mire jogosít az ekhós jövedelem.
Nem kötelező kitölteni. Csak a nyomtatványon és a mentett PDF nevében jelenik meg.
EKHO kalkuláció
· www.szamolunk.hu/ekho-kalkulator
Megadott adatok
Készült a szamolunk.hu EKHO kalkulátorával · www.szamolunk.hu/ekho-kalkulator
A kalkulátor a 2026. évi szabályok szerint számol (ekho 15%, nyugdíjasnál és EGT-államban biztosítottnál 9,5% [Ekho tv. 4. §];
a kifizetőt terhelő ekho mértéke 0% 2022. szeptember 1-je óta; minimálbér 322 800 Ft, éves minimálbér
3 873 600 Ft; az általános részre szja 15%, tb-járulék 18,5%, szocho 13%, KIVA 10%). Az ekho csak a NAV
tv. 3. § (3) bekezdésében felsorolt FEOR-számú foglalkozásokra választható, alkotó jellegű részvétel mellett.
Ki választhatja az ekho szerinti adózást 2026-ban?
Az a magánszemély, aki az Ekho tv. 3. § (3) bekezdésében felsorolt FEOR-számú foglalkozások valamelyikét űzi, és ezzel adóköteles bevételt szerez. Az elnevezéstől függetlenül az a tevékenység jogosít az ekho választására, amely tartalma alapján megfelel a felsorolásnak, és csak akkor, ha az adózó a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt. A törvény szerinti felsorolás: 2123 Telekommunikációs mérnök foglalkozásból: akusztikus mérnök, audiotechnikai mérnök, hangmérnök, televíziós műszaki adásrendező · 2136 Grafikus és multimédia-tervező · 2627 Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból: filmszövegfordító, lírai művek fordítója, műfordító, prózai és drámai művek fordítója · 2714 Kulturális szervező foglalkozásból: producer (kulturális), produkciós menedzser (szórakoztatóipar) · 2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője · 2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő · 2719 Egyéb kulturális és sportfoglalkozású foglalkozásból: művészeti tanácsadó, zenei konzulens, tanácsadó · 2721 Író (újságíró nélkül) · 2722 Képzőművész · 2723 Iparművész, gyártmány- és ruhatervező · 2724 Zeneszerző, zenész, énekes · 2725 Rendező, operatőr · 2726 Színész, bábművész · 2727 Táncművész, koreográfus · 2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész · 2729 Egyéb alkotó- és előadóművészi foglalkozású · 3122 Villamosipari technikus foglalkozásból: koncertfénytechnikus, koncert-színpadtechnikus · 3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásból: filmstúdió-technikus, hangmester, hangrestaurációs technikus, hangstúdió-technikus, hangtechnikus, képtechnikus, rögzítéstechnikai technikus, stúdiótechnikus, videótechnikus, zenei technikus · 3711 Segédszínész, statiszta · 3712 Segédrendező · 3714 Díszletező, díszítő · 3715 Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású · 3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású · 5211 Fodrász foglalkozásból: színházi fodrász, színházi parókakészítő · 5212 Kozmetikus foglalkozásból: maszkmester, sminkes, sminkmester, színházi kikészítő · 7212 Szabó, varró foglalkozásból: jelmez- és alkalmiruha-készítő, színházi varró · 7213 Kalapos, kesztyűs foglalkozásból: színházi fejdíszkészítő · 7217 Cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásból: színházi cipész. Ezeken túl — külön képesítési feltételekkel — a 2717-es FEOR-számú foglalkozást űző szakképzett edző, sportszervező, -irányító, továbbá a hivatásos sportoló, a sportmunkatárs és egyes sportszakemberek, a nemzetközi sportszövetség munkavállalója, valamint a sportfióktelep által foglalkoztatott magánszemély. Az ekhót az EGT-állampolgár is választhatja, ha valamely EGT-államban biztosított, és erről A1-es igazolással rendelkezik. További feltétel, hogy a magánszemélynek legyen olyan jövedelme is, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket — a nyugdíjasokra ez utóbbi nem vonatkozik.
Mennyi az ekho mértéke, és mennyit fizet a munkáltató?
A magánszemélynek az ekhoalap 15 százalékát kell megfizetnie. Ha az adóévben 183 napot meghaladóan saját jogú nyugdíjas és erről a kifizetést megelőzően nyilatkozik, a mérték 9,5 százalék — ugyanennyi az EGT-államban biztosított személynél is. A kifizetőt, munkáltatót 2022. szeptember 1-je óta 0 százalék ekho terheli: a kötelezettség megmaradt, a mérték nulla. Az ekhós részre tehát a munkáltatónak nincs közterhe.
Munkaviszonyban miért csak a minimálbér feletti részre jár az ekho?
Mert a törvény szerint a munkáltató az adott hónap első napján érvényes minimálbért — 2026-ban 322 800 forintot — meghaladó részre veheti csak figyelembe a munkavállaló ekhós nyilatkozatát. A minimálbérig tehát általános szabályok szerint adózik a bér: 15 százalék szja, 18,5 százalék tb-járulék, a munkáltatónál 13 százalék szocho vagy 10 százalék KIVA. Nem kell szétvágni, ha a magánszemély nyugdíjas, ha a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában a minimálbér után általános szabályok szerint adózik, vagy ha hitelt érdemlően igazolja, hogy az adott hónapban máshol megszerezte a havi minimálbérnek megfelelő, általánosan adózó jövedelmet. Megbízásnál ilyen havi szétvágás nincs.
Mekkora összegre alkalmazható az ekho?
Általános esetben évi 60 millió forint bevételre. Ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, az összeghatár évi 500 millió forint; edzőnél, válogatott vezetőedzőnél, nemzetközi sportszövetség vagy sportfióktelep munkavállalójánál évi 250 millió forint. Ha az általános szabályok szerint adózó éves jövedelem nem éri el az éves minimálbért (2026-ban 3 873 600 forintot), a keret arányosan csökken: 60 millió × (éves általános jövedelem ÷ 3 873 600). Nyugdíjasnál az összeghatár feltétel nélkül évi 60 millió forint. Áfa fizetésére kötelezettnél az összeghatáron az áfával csökkentett bevétel értendő.
Levonható a költséghányad az ekhós megbízási díjból?
Nem. Az ekho alapja a foglalkozáslistában szereplő foglalkozással szerzett bevétel, nem a költséghányad utáni jövedelem. Megbízásnál tehát nincs 10 vagy 50 százalékos költséglevonás, mint az általános szabályok szerint adózó megbízási díjnál — az ekho a teljes bevételre vetül. Ezért érdemes a kettőt összehasonlítani, mielőtt nyilatkozol.
Érvényesíthetők az szja-kedvezmények az ekhós jövedelemből?
Nem. A családi kedvezmény, az anyák kedvezményei, a 25 év alattiak, a személyi és az első házasok kedvezménye kizárólag az összevont adóalapba tartozó, általános szabályok szerint adózó jövedelmet csökkenti. Az ekhós rész nem tartozik az összevont adóalapba, ezért belőle kedvezmény nem vonható le. Ha a bér egy része a minimálbérig általános szabályok szerint adózik, a kedvezmények arra a részre érvényesíthetők.
Érvényesíthet a munkáltató szocho- vagy KIVA-kedvezményt ekhós munkavállaló után?
Igen, de csak az általános szabályok szerint adózó részre. A Szocho tv. kedvezményeinek alapja a munkavállaló adóalapot képező bruttó munkabére, az ekhós rész pedig nem része a szocho- és a KIVA-alapnak. Ha a munkavállaló ebben a munkaviszonyban adózik a minimálbérig általános szabályok szerint, arra a részre a munkáltató érvényesítheti például a munkaerőpiacra lépők vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalók utáni kedvezményt — legfeljebb a minimálbérig, akkor is, ha a jogcím korlátja a minimálbér kétszerese. Ha a teljes bér ekhós, mert a munkavállaló máshol igazoltan megszerezte az általánosan adózó minimálbért, vagy nyugdíjas, ebben a jogviszonyban nincs szocho- vagy KIVA-alap, így kedvezmény sem.
Mire jogosít az ekhós jövedelem — jár utána táppénz?
Táppénz nem jár. Az ekho szabályai szerint adózó bevétel a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások — táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj — számításakor nem vehető figyelembe, mert az ekho adózási mód nem alapoz meg jogosultságot ezekre. Egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra viszont jogosít. Nyugdíjnál az ellátási alap számításánál annak az ekhoalapnak a 61 százalékát kell keresetként figyelembe venni, amely után az ekho mértéke 15 százalék volt — a nyugdíjas 9,5 százalékos ekhoalapja tehát nem számít bele.
Beleszámít az ekhós jövedelem az álláskeresési járadék alapjába?
Nem. Az álláskeresési járadék összegét a megelőző négy naptári negyedévben elért, munkaerőpiaci járulék alapját képező jövedelem havi átlaga alapján állapítják meg. Az ekhoalap után viszont nem fizetnek munkaerőpiaci járulékot: a magánszemélyt terhelő 15 százalékból 9,5 százalék szja és 5,5 százalék tb-járulék, és a NAV ezt az összeget személyi jövedelemadóként, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, illetve az Egészségbiztosítási Alapnak könyveli el — munkaerőpiaci alapra semmi nem jut. Az ekhós jövedelem tehát nem növeli a későbbi járadék összegét.
Mi történik, ha jogosulatlanul választja valaki az ekhót?
Ilyenkor a bevétel ekhoalapnak tekintett részét az szja-kötelezettség megállapításánál a kifizetővel fennálló jogviszony szerinti jogcímen figyelembe kell venni, a levont 9,5 százalékot szja-előlegnek kell tekinteni, és a magánszemélynek 9 százalék ekho különadót kell bevallania és megfizetnie. Ha a jogosulatlan választás oka az, hogy a jogosultsági határt meghaladta, vagy a tevékenységére tekintettel nem nyilatkozhatott volna, a különadó mértéke 18 százalék. A különadóként megfizetett összeggel a magánszemély további ellátási jogosultságot nem szerez.
Mi a helyzet a tartós megbízási jogviszonnyal?
Tartós megbízási szerződésre leadható ekhós nyilatkozat, viszont ilyenkor belép a járulékfizetési alsó határ szabálya: a közterheket legalább a minimálbér 30 százaléka — 2026-ban havi 96 840 forint — után meg kell fizetni, függetlenül a kifizetett díjtól. A szakirodalom ezért azt ajánlja, hogy az ekhót ne keverjük a tartós megbízási jogviszonnyal, hanem maradjunk a normál megbízásnál. Ez a kalkulátor eseti megbízásra számol; tartós megbízásnál kérj egyedi számítást.
Ekhós szerződés előtt érdemes végigszámolni.
Megnézzük, hogy a foglalkozás belefér-e, mennyi a tényleges keret, és mit veszítesz az ellátásokon.
Írd meg pár mondatban, mire van szükséged, vagy hívj telefonon. Nincs túlbonyolított automatizmus, valódi kolléga válaszol, legkésőbb 1 munkanapon belül.