Az alapszabadság húsz munkanap, amire ráépül az életkori és a gyermekek után járó pótszabadság — de a
tényleges szám ritkán ennyi. Aki év közben lép be vagy ki, arányos részt kap; aki fizetés nélküli
szabadságon volt, annak az az idő kiesik; aki viszont táppénzen volt, annak nem. A kalkulátor mindhárom
helyzetet végigszámolja, és kiírja a levezetést is: melyik évben mennyi volt a keret, hány nap számított be,
és mi jön ki belőle. Külön ága van annak, aki szülési szabadságról és gyermekgondozási fizetés nélküli
szabadságról tér vissza — ott évenként, gyermekenként gyűlik a szabadság, és a munkáltatónak
hatvan napon belül ki kell adnia.
Nem kötelező kitölteni. Csak a nyomtatványon és a mentett PDF nevében jelenik meg.
Szabadság kalkuláció
· www.szamolunk.hu/szabadsag-kalkulator
Megadott adatok
Készült a szamolunk.hu Szabadság kalkulátorával · www.szamolunk.hu/szabadsag-kalkulator
A kalkulátor a 2012. évi I. törvény (Mt.) hatályos szabályai szerint számol: 20 munkanap alapszabadság (116. §),
életkori pótszabadság 25 éves kortól 45 éves korig 1-től 10 napig (117. §), gyermek utáni pótszabadság 2/4/7 nap,
fogyatékkal élő gyermekenként további 2 nap (118. §), arányosítás évközi kezdésnél és megszűnésnél, a fél napot elérő
töredéknap egész munkanap (121. §), 15 munkanap betegszabadság (126. §), 24 hét szülési szabadság (127. §),
a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság első hat hónapja munkában töltött idő (115. § (2) d)).
Az arányosítás alapja a naptári napok aránya; a kalkulátor a teljes keretet — az alapszabadságot és minden
pótszabadságot együtt — arányosítja, ez a bérszámfejtési gyakorlat.
A kalkulátor nem számol az apasági szabadsággal (10 munkanap, 118. § (4)) és a szülői szabadsággal
(44 munkanap, 118/A. §), mert ezek nem az éves szabadság részei és nem is arányosíthatók — ha a munkavállaló
igénybe vette őket, távollétként vedd fel, mert a tartamuk munkában töltött időnek számít.
A konkrét ügyben a munkáltató szabadság-nyilvántartása és a munkaidő-beosztás az irányadó.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a szabadságot órában is nyilván lehet tartani (124. § (3)-(4)) — a kalkulátor munkanapban számol.
Éves szabadság
–
Kiadandó
–
Gyakori kérdések
Hány nap szabadság jár 2026-ban?
Az alapszabadság minden munkavállalónak 20 munkanap (Mt. 116. §). Erre jön rá az életkori pótszabadság: 25 éves kortól 1 nap, majd 28, 31, 33, 35, 37, 39, 41 és 43 éves kortól egyesével több, 45 éves kortól pedig 10 nap — vagyis 45 felett már 30 munkanap az alap. Ezen felül jár a 16 évesnél fiatalabb gyermekek után 2, 4 vagy 7 nap, fogyatékkal élő gyermekenként további 2 nap. Külön 5 nap jár a 18 év alatti munkavállalónak, a föld alatt vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozónak, továbbá a megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónak.
Mikortól jár a magasabb életkori pótszabadság?
Attól az évtől, amelyben a munkavállaló betölti az adott életkort — nem a születésnapjától (Mt. 117. § (2)). Aki tehát 2026 decemberében tölti be a 25. életévét, annak már 2026 januárjától jár az 1 nap pótszabadság, és a teljes évre. Ezért elég a kalkulátornak a születési év.
Jár-e szabadság a táppénz idejére?
Igen, a teljes tartamára. A keresőképtelenség munkában töltött időnek minősül: az Mt. 115. § (2) f) pontja az 55. § (1) bekezdés a)–n) pontjára utal, az 55. § (1) a) pont pedig maga a keresőképtelenség. A korábbi, naptári évenként 30 napos korlát már nincs a törvényben — aki tehát fél évet táppénzen töltött, annak is jár a teljes évi szabadsága. Ez gyakori tévedés: több kalkulátor és bérszámfejtési segédlet ma is a régi szabállyal számol.
Csökkenti-e a szabadságot a fizetés nélküli szabadság?
A legtöbb esetben igen. Az Mt. 115. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja, mi minősül munkában töltött időnek, és a fizetés nélküli szabadság ebben egyetlen formában szerepel: a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapja. Minden más fizetés nélküli szabadság — a hozzátartozó ápolására járó (131. §), a gyes alatt a gyermek tízéves koráig igénybe vehető (130. §), vagy a felek megállapodásán alapuló — teljes egészében kiesik, és arányosan csökkenti az évi szabadságot.
Hogyan kell arányosítani a szabadságot?
Az éves keretet — az alapszabadságot és minden pótszabadságot együtt — meg kell szorozni a beszámító naptári napok és az év napjainak hányadosával. Például 26 nap éves keretnél, július 1-jei belépéssel: 26 × 184 / 365 = 13,11, vagyis 13 munkanap. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. § (2)), az annál kisebb töredék elvész. A kerekítést az éves végösszegen kell elvégezni, nem tételenként. Az apasági és a szülői szabadság kivétel: ezeket nem kell arányosítani, teljes tartamban járnak akkor is, ha a munkaviszony év közben kezdődött.
A gyermek utáni pótszabadság arányosítható?
A gyermek születésének időpontja miatt nem: a gyermeket először a születése, utoljára a 16. életéve betöltésének évében kell figyelembe venni (Mt. 118. § (3)), tehát a december 28-án született gyermek után is a teljes évi 2 nap jár. Ha viszont a munkaviszony maga kezdődik vagy szűnik meg év közben, akkor a gyermek utáni pótszabadság is a teljes keret része, és arányosodik vele együtt — ez a bérszámfejtési gyakorlat, és ezt követi a kalkulátor is. Megjegyezzük, hogy egyes szakértői álláspontok szerint a gyermek utáni pótszabadságot a fizetés nélküli szabadság miatt nem kellene arányosítani, mert az Mt. 121. § (1) bekezdése kizárólag a munkaviszony évközi kezdéséről és megszűnéséről rendelkezik. A kérdés nincs lezárva; a kalkulátor az óvatosabb, alacsonyabb értéket adja.
Mennyi szabadság jár a gyed vagy gyes után visszatérő munkavállalónak?
Annyi, amennyi a szülési szabadság teljes tartamára és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára arányosan esik, évenként külön kiszámolva. Nem a három év egészére jár szabadság — ez a leggyakoribb félreértés —, de nem is csak a visszatérés évére. Egy 2024 márciusában szült munkavállaló, aki 2027 márciusában tér vissza, tipikusan 45–50 munkanapot halmoz fel. Ha közben újabb gyermek születik, a szülési szabadság és a hathónapos ablak gyermekenként újraindul, ezért két gyermeknél lényegesen több, akár 80 nap fölötti összeg is kijöhet.
A csed vagy a szülési szabadság idejére jár a szabadság?
A szülési szabadságra. A kettő nem ugyanaz: a csecsemőgondozási díj társadalombiztosítási pénzbeli ellátás (168 naptári nap), a szülési szabadság pedig munkajogi távollét (24 hét, Mt. 127. §). A szabadság szempontjából a munkajogi kategória számít: az Mt. 115. § (2) c) pontja és a 127. § (5) bekezdése szerint a szülési szabadság tartama munkában töltött idő. A gyakorlatban a kettő egybeesik, de nem mindig: aki nem szerezte meg a csedhez szükséges 365 nap előzetes biztosítási időt, annak nem jár csed — a 24 hét szülési szabadság és az arra eső éves szabadság viszont igen.
Mikorra kell kiadni a felhalmozott szabadságot?
A szabadságot főszabály szerint az esedékessége évében kell kiadni (Mt. 123. § (1)). Ha a kiadás a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt maradt el — márpedig a szülési szabadság és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság ilyen ok —, akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni (123. § (3)). A határidő tehát a munkába állás napjától indul, és a teljes felhalmozott mennyiségre vonatkozik. A kalkulátor kiírja a konkrét határnapot.
Mennyi betegszabadság jár, és arányosítani kell-e?
Naptári évenként 15 munkanap, a betegség miatti keresőképtelenség idejére, a távolléti díj 70 százalékával (Mt. 126. §). Arányosítani kizárólag akkor kell, ha a munkaviszony év közben kezdődik — a 126. § (3) bekezdése csak erről szól. Évközi kilépésnél és a fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalónál tehát a teljes 15 nap jár, ezt a gyakorlatban rendszeresen elrontják. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset, a foglalkozási betegség és a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenségre: ezekre az első naptól táppénz jár.
Mi történik a ki nem adott szabadsággal kilépéskor?
A munkaviszony megszűnésekor a ki nem adott arányos szabadságot meg kell váltani (Mt. 125. §), ez az egyetlen eset, amikor a szabadság pénzben megváltható — az apasági és a szülői szabadság kivételével. Fordított esetben, ha a munkavállaló többet vett ki, mint az arányos rész, a munkáltató ezt utólag nem követelheti vissza: a szabadság előre is kiadható, és a törvény erre nem ad visszatérítési jogcímet.
Átvihető-e a szabadság a következő évre?
Korlátozottan. Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a következő év március 31-ig adhatja ki (Mt. 123. § (2)). Az esedékesség évében kiadottnak számít az a szabadság, amelynek igénybevétele az évben megkezdődik és a következő évre átnyúló része nem haladja meg az öt munkanapot (123. § (4)). A felek naptári évre szóló megállapodása alapján az életkori pótszabadság a következő év végéig kiadható (123. § (6)), kollektív szerződés pedig a szabadság egynegyedére adhat március 31-ig haladékot. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek esetén legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja a kiadást, ezt írásban meg kell indokolnia.
Apasági és szülői szabadság — ezekkel is számol a kalkulátor?
Nem, mert ezek nem az éves szabadság részei. Az apasági szabadság 10 munkanap, legkésőbb a gyermek születését követő negyedik hónap végéig, legfeljebb két részletben, az első öt napra teljes, a többire 40 százalék távolléti díjjal (Mt. 118. § (4)). A szülői szabadság 44 munkanap a gyermek hároméves koráig, egy év munkaviszony után, a távolléti díj 10 százalékával (118/A. §). Egyiket sem kell arányosítani, és egyik sem váltható meg. A szabadság számításánál mégis fontosak: a tartamuk munkában töltött időnek minősül, ezért ha a munkavállaló igénybe vette őket, a kalkulátorban távollétként érdemes felvenni — nem csökkentik a szabadságot.
Mi a helyzet az egyenlőtlen munkaidő-beosztással?
A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen beosztásnál a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot (Mt. 124. § (2)). A szabadság az adott évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül — ilyenkor a nyilvántartás órában történik (124. § (3)-(4)). A kalkulátor munkanapban számol; a napokat a saját munkarended szerint kell órára váltani.
Pontos ez a számítás?
A kalkulátor a Munka törvénykönyve hatályos szövegével számol, és tájékoztató jellegű. A tényleges szabadságot a munkáltató szabadság-nyilvántartása, a munkaidő-beosztás és az esetleges kollektív szerződés határozza meg. Néhány esetet a kalkulátor szándékosan nem kezel: az órában nyilvántartott szabadságot, a kollektív szerződéses többletszabadságot, a közszolgálati és a rendvédelmi jogviszonyok külön szabályait, valamint a munkaviszony jogellenes megszüntetése és helyreállítása közötti időszakot.
Írd meg pár mondatban, mire van szükséged, vagy hívj telefonon. Nincs túlbonyolított automatizmus, valódi kolléga válaszol, legkésőbb 1 munkanapon belül.
