A biztosítási jogviszony dönti el, mennyi járulékot fizetsz
Ezek a hétköznapi beszédben gyakran keveredő fogalmak nem munkaidőt, hanem biztosítási jogviszonyt jelentenek. Ettől függ, milyen adózási formát választhatsz, és mennyi a minimum járulékfizetési kötelezettséged.
Rész- vagy teljes munkaidő?
Ez a fogalom kizárólag a munkaviszonyban állókra használható. Az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozónak nincs munkaideje.
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó
Ma gyakorlatilag ez a nyugdíjas vállalkozó. Neki semmilyen jogviszonyban nincs járulékfizetési kötelezettsége, kizárólag SZJA-t fizet. Nyugdíjas alatt itt az öregségi nyugdíjban részesülőket értjük, illetve azokat az özvegyi nyugdíjasokat, akik betöltötték a saját nyugdíjkorhatárukat. (Vannak kivételek – ha érint, kérdezz rá.)
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó
Főfoglalkozású az, akinek nincs legalább heti 36 órát elérő munkaviszonya (ez több foglalkoztatótól is összejöhet), nem tanuló, és nem társas vállalkozóként biztosított. Fontos: az egyéni vállalkozó saját magával nem köthet munkaszerződést.
A főfoglalkozásúaknál akkor is fennáll a minimum járulékfizetés, ha a jövedelem nem éri el a minimálbért vagy a garantált bérminimumot.
Másodfoglalkozású egyéni vállalkozó
Másodállású az, akinek – akár több jogviszonyból – van 36 órát elérő munkaviszonya, illetve a tanuló. Ő kizárólag a tényleges jövedelme után fizet járulékot, nincs minimumszabály.
Ha úgy érzed, valamelyik kivételhez tartozol, ne találgass. Kérdezz minket – pontosan besoroljuk a helyzetedet.
Kérdésed van ezzel kapcsolatban?
Segítünk eligazodni — vedd fel velünk a kapcsolatot, és konkrét választ adunk.
Hozzászólások
A hozzászólásokat moderáljuk: beküldés után ellenőrzés következik, és csak jóváhagyás után jelennek meg az oldalon. Így biztosítjuk, hogy a beszélgetés hasznos és kulturált maradjon.
Még nincs hozzászólás — légy az első!
Írj hozzászólást